Határkijelölés vagy türelem? - Amikor a „légy türelmes” valójában önfeladás
Hogyan különböztetheted meg az érett várakozást a sémák által vezérelt alkalmazkodástól?
Van egy pont a személyiségfejlődés útján, ahol már nem az a kérdés, hogy türelmesnek kell-e lenned… hanem az, hogy mit nevezel türelemnek és mit fizetsz érte belül.
Mert a türelem önmagában nem erény és nem hiányosság, hanem egy belső állapot, amely mögött mindig ott húzódik egy működésmód.
- Egy döntés.
- Egy tanult minta.
- Egy idegrendszeri válasz.
És miközben a külvilág gyakran arra biztat = „légy türelmes”, „adj még időt”, „ne reagáld túl” ezek a mondatok nem minden esetben a megnyugvás irányába vezetnek sok esetben éppen ellenkezőleg. Finoman, szinte észrevétlenül eltávolítanak attól a belső ponttól, ahol már nem csak érzed… hanem tudod is, hogy valami nem szolgál téged. Ahol a csend már nem béke, hanem visszatartás, a kivárás pedig már nem érett jelenlét, hanem egy régi működés újrajátszása.
És itt válik kulcskérdéssé az, amit türelemnek nevezel… valóban tudatos választás?Vagy egy mélyen beépült alkalmazkodási stratégia, amely egykor biztonságot adott, viszont ma már önmagadtól távolít?
Ez a különbség nem mindig látványos, nem hangos és nem is drámai, hanem finom, viszont pontosan ezen a finom határon dől el, hogy önmagaddal együtt maradsz… vagy önmagad ellenében alkalmazkodsz tovább.
A kérdés nem az, kell-e türelmesnek lenni, hanem az milyen áron maradsz türelmes?
Mit jelent valójában a határkijelölés?
A határ nem elutasítás, a határ valójában kapcsolódási minőség amely azt jelzi:- tudod, mi esik jól és mi nem
- képes vagy ezt kommunikálni
- és nem hagyod el önmagad a kapcsolatért
Ez az Egészséges Felnőtt mód működése.
A valódi türelem, nem elnyomás, nem várakozás a végtelenségig, és nem másokhoz való alkalmazkodás, hanem egy szabályozott idegrendszeri állapot, ahol:- nem reagálsz impulzívan
- de nem is hallgattatod el magad
Hol húzódik meg a láthatatlan határ, azaz mikor válik a türelem önfeladássá?
Amikor újra és újra átlépik a határaidat, és te még mindig „kivársz” bízva abban, hogy majd változik.Tudd, ez már nem türelem, ez valójában egy tanult alkalmazkodás. (szélsőségesen működő, alkalmazkodó gyermeki én-rész)
Sok esetben nem a jelen helyzet tart bent… hanem a múltból hozott sémák.
- Önfeláldozás = „Fontosabb, hogy a másik jól legyen.”
- Alárendelődés = „Nem akarok konfliktust.”
- Elhagyatottság = „Ha szólok, elveszítem.”
- Érzelmi megfosztottság = „Úgysem kapom meg, amire szükségem van.”
Ezek együtt azt tanítják meg = maradj, tűrj, alkalmazkodj… és reménykedj.
Mi történik benned ilyenkor?- a belső gyermek fél
- az alkalmazkodó rész túlélni akar
- a belső kritikus elhallgattat
- az Egészséges Felnőtt… háttérbe szorul.
„Légy türelmes” „Ez még belefér nekem?”
„Majd változik” „Most mi történik valójában?”
„Nem akarok konfliktust” „Nem akarom elveszíteni önmagam”
Ha azt érzed, hogy túl sokáig maradsz helyzetekben, nehéz határt húznod vagy gyakran választod a türelmet önmagad helyett, tudd ez nem gyengeség.Ez egy tanult működés és átírható.
Személyre szabott stresszoldás és személyiségfejlesztés során segítek felismerni ezeket a mintákat, és visszatalálni az Egészséges Felnőtt működésedhez.
Időpontfoglalás = https://ontudatakademia.reservio.com/booking
„A türelem nem azt jelenti, hogy csendben maradsz ott, ahol sérülsz, hanem azt, hogy időben megszólalsz ott, ahol számítasz.”
#térnyitókérdésed
„Ha most egy pillanatra megállsz… és befelé figyelsz, hol érzed a testedben azt a feszültséget, amit akkor hordozol, amikor csendben maradsz ott, ahol valójában megszólalnál?
#határhúzás #önfeladásleküzdése #érzelemszabályozás #stresszoldás #stresszoldás #szorongáscsökkentés #kapcsolatok #személyiségfejlesztés #Budapest # Budaörs