Az érzelmi intelligencia ára és ajándéka

Ha valaki nem tud felelősséget vállalni a saját érzéseiért, ha nem lát rá a viselkedése hatásaira, akkor bármilyen jó szándék mellett is, kiszámíthatatlanul és öntudatlanul sebez.
Az érzelmi intelligencia tehát nem luxus, hanem az egészséges intimitás, bizalom és szabadság alapfeltétele.
Ahogy gyógyulunk, úgy tanuljuk meg felismerni: nem a szeretet hiánya, hanem az érzelmi éretlenség a valódi akadály.
Érett kapcsolatokban születik meg a béke
Amikor már nem akarod megfizetni mások éretlenségének az árát
Az életünkben mindig csak addig a szintig tudunk valódi kapcsolódást megélni,
ameddig a másik ember érettsége, önismerete és érzelmi felelősségvállalása engedi,
függetlenül attól, mi magunk mennyire vagyunk készen a mélyebb intimitásra.
Ha valaki nem képes szabályozni az érzelmeit, akkor bármennyire is szereted, előbb-utóbb az ő viharaiban találod magad. Ha valaki nem tud önreflektálni, te bármennyire is próbálod megérteni,
ő mindig a körülményeket vagy téged fog hibáztatni, ahelyett, hogy a saját felelősségét vállalná.
És ha valaki nem rendelkezik empátiával, akkor te bármennyire is próbálsz kapcsolódni, ő nem fog látni téged, csak a saját világát, a saját valóságát.
Ez nem ítélet, hanem felismerés, annak a felismerésnek pillanata, amikor megérted, hogy a szeretet önmagában nem elég, ha a másik nem képes viselni a közelséggel járó érzelmi felelősséget.
Nem akarom többé megfizetni mások éretlenségének az árát.
Ez a gyógyulás egyik legbátrabb mondata, mert kimondani azt, hogy nem akarok többé a másik feldolgozatlanságáért szenvedni, nem elutasítás, hanem önbecsülés.
Az érzelmi intelligencia nem adottság, hanem tanulható, fejleszthető képesség, viszont csak az tud vele élni, aki hajlandó felelősséget vállalni a saját érzéseiért, reakcióiért, hatásaiért. Aki képes ránézni magára anélkül, hogy szégyenkezne, és képes bocsánatot kérni anélkül, hogy összeomlana.
Amikor te magad ezen az úton jársz, (az önreflexió, az empátia és az érzelmi önszabályozás útján)
valami természetes módon megváltozik benned.
- Már nem az intenzitás, hanem a nyugalom lesz vonzó.
- Nem a dráma, hanem a biztonság.
- Nem a szenvedély, hanem a hitelesség.
A terápiában ezt érzelmi határérzékenységnek és kapcsolati tudatosságnak nevezzük, annak felismerését, hogy ki az, akivel együtt tudsz fejlődni, és ki az, aki mellett újra visszacsúszol a régi sebeidbe.
Ha most nehéz elengedned valakit, aki érzelmileg nem elérhető, emlékeztesd magad egy egyszerű, de mély mondatra:
Nem az a feladatom, hogy megmentsem, hanem az, hogy megtartsam magam.
Ez a mondat a határaid helyreállításáról szól, arról, hogy a szeretet nem azt jelenti, hogy mindent elviselsz, hanem azt, hogy önmagadat is megtartod a kapcsolatban.
Az igazi kapcsolódás nem ott kezdődik, ahol a másiktól várod, hogy betöltse benned, ami hiányzik,
hanem ott, ahol készen állsz megosztani vele mindazt, ami benned már teljes.
Az érett kapcsolat nem elvesz, hanem kölcsönösen gazdagít!
- Nem kihasznál, hanem ajándékoz.
- Nem a másiktól akar meríteni, hanem önmagából tud adni.
A gyógyulás az a pont, ahol már nem mások éretlenségét próbálod szeretettel kompenzálni, hanem saját érettségeddel teremtesz új minőséget a kapcsolataidban.
#térnyitókérdésed
Milyen helyzetekben vállalsz felelősséget mások érzelmi egyensúlyáért, lépsz a megmentő vagy béketeremtő szerepébe, miközben háttérbe szorul az, hogy valóban meglássanak, meghalljanak, és tiszteletben tartsák azokat a határokat, amelyek az te érzelmi biztonságodat védik?