Érzelmi gyökeret kutató kérdések
-
Mikor érezted először, hogy „figyelmen kívül hagynak”? Ki volt az? Mit éltél át?
-
Milyen testérzet vagy feszültség jelenik meg benned, amikor valaki figyelmen kívül hagy?
-
Milyen belső hang szólal meg ilyenkor benned? Mit mond?
Belső gyermeki részt megszólító kérdések
-
Mit szeretne most az a gyermeki énrészed, aki ezt kiáltja: „Ne hagyj figyelmen kívül!”?
-
Milyen mondatot szeretett volna akkor hallani – amit most mondhatsz neki?
-
Hogyan tudnád most biztonságba helyezni azt a részedet, aki akkor egyedül maradt?
Önismereti-felnőtt szinten megközelítő kérdések
-
Milyen kapcsolatokban érzed magad rendszeresen figyelmen kívül hagyva? Valóban ott van a helyed?
-
Milyen viselkedésed tartja fenn ezt a dinamikát? (Pl. túladaptálódás, halkság, lemondás önmagadról?)
-
Mitől félsz, ha nem lennél „jó” vagy „tekintettel levő”? Elutasítanának? Megbüntetnének?
Kommunikációs és határkijelölés - térnyitó kérdések
-
Hogyan tudnád szelíden, mégis egyértelműen kifejezni: „Szükségem van rá, hogy észre vegyél”?
-
Hol nem jelzed elég világosan a határaidat – és ezért nem vesznek észre?
-
Milyen lenne az a kommunikáció, ahol a láthatóságodért már nem kell "harcolni"?
Gyógyító jövőorientált kérdések
-
Milyen lenne egy olyan kapcsolat, ahol természetes, hogy figyelnek rád?
-
Milyen élményeid vannak arról, amikor tényleg jelen voltak veled – és te is önmagad lehettél?
-
Mit tudsz most adni önmagadnak, amit eddig másoktól vártál?
Zárógondolat - Visszatérés önmagadhoz
Ha azt érzed, valaki újra és újra figyelmen kívül hagy, ne kérdőjelezd meg magad. Inkább kérdezd meg magadtól:
„Miért maradok ott, ahol nem hallanak meg?”
Ez nem önzés, ez tisztánlátás. Ez nem elfordulás, ez visszafordulás – önmagad felé, mert van egy belső hang benned, aki arra vágyik: végre te vedd őt komolyan.
Lehet, hogy sokáig azt tanultad, szeretni annyit jelent, mint alkalmazkodni, csendben maradni, remélni. De most itt az idő új meghatározásokat írni.
Tudd, a szeretet nem jár együtt láthatatlansággal. A kapcsolódás nem igényli az önfeladást. És az, aki igazán látni akar, az nem kér tőled kevesebbet önmagadnál.
Engedd, hogy ezek a kérdések ne csak fájdalmas felismeréseket, hanem gyógyító elmozdulásokat is hozzanak. Nem kell már bizonyítanod, hogy érdemes vagy a figyelemre. Az vagy. Akkor is, ha csendben vagy. Akkor is, ha nemet mondasz. Akkor is, ha mostantól először magadra vagy tekintettel.
Innen indul a valódi kapcsolódás. Először önmagaddal. Aztán másokkal.
És ott már nem kell küzdeni azért, hogy lássanak.