A szoros cipő és/vagy a fájdalomhoz való ragaszkodás
Képzeld el, hogy van egy cipőd, ami szorít, feltöri a lábad, és minden egyes lépésnél fájdalmat okoz.
- Reggelente mégis felveszed, mert nincs időd másik után nézni.
- Napközben minden lépésnél érzed a kellemetlenséget, de már annyira megszoktad, hogy „így jársz” – szó szerint.
- Este leveszed, és látod a hólyagokat, fájlalod a sebeket, panaszkodsz, hogy mennyire kényelmetlen volt egész nap.
- Másnap reggel mégis ugyanazt húzod fel, mert „már hozzászoktál”.
Miért tartunk meg fájdalmas helyzeteket?
Ugyanez történik az érzelmi fájdalommal is. Van egy régi sérelem, egy rossz szokás vagy egy negatív gondolkodási minta, ami nap mint nap visszatér:
- Panaszkodunk róla, szenvedünk tőle, de nem változtatunk.
- A fájdalom megszokottá válik, és egy idő után nem a megoldás keresése a célunk, hanem a szenvedés igazolása („Ezért nem tudok előrelépni…”).
Sokszor az a gondolat is visszatart, hogy „ha már ennyit szenvedtem benne, akkor nem adhatom fel”. Pedig ha egy cipő feltörte a lábad egy hónapig, attól nem lesz jobb, ha még egy évet kínlódsz benne.
⏬️⏬️⏬️⏬️
Ha a jelenlegi problémád egy cipő lenne, milyen lenne?
》Egy lyukas sportcipő, ami nem bírja már a terhelést?
》Egy elegáns, de iszonyúan kényelmetlen magassarkú, amit csak azért hordok, hogy „jól nézzek ki mások előtt”?
》Egy gyerekcipő, ami már rég túl kicsi rám, de még mindig ragaszkodom hozzá?
👉 Ezek a kérdések hozzájárulhat vizualizálni, hogy milyen jellegű a problémához való viszonyod.✅️
---
Mi az a „cipő” az életedben, amit nap mint nap felveszel, pedig tudod, hogy árt neked?
》Egy toxikus kapcsolat, amiben csak a fájdalmat kapom?
》Egy olyan munka, amitől minden nap szorongok, de mégsem keresek másikat?
》Egy önostorozó gondolat („Nem vagyok elég jó”), ami már régóta beépült, és minden döntésemet befolyásolja?
👉 Ez segít tudatosítani, hogy milyen visszatérő mintázatok befolyásolják az életedet.✅️
⏬️⏬️⏬️⏬️
Miért nem cseréled le ezt a cipőt egy másikra?
》Félelem az újtól? („Mi van, ha az új cipő sem lesz kényelmes?”)
》Már annyira hozzászoktam, hogy inkább elfogadom a fájdalmat?
》Azt hiszem, hogy „nincs másik cipő”, pedig csak még nem kerestem?
👉 Ez segíti a feltárást , milyen félelmek tartanak vissza a változástól.
⏬️⏬️⏬️⏬️
Mi lenne, ha végre kidobnád ezt a cipőt?
》Milyen érzés lenne egy olyan helyzetben lenni, ahol nem a fájdalom az alapállapot?
》Milyen lépéseket kellene tennem ahhoz, hogy új „cipőt” válasszak (vagyis egy jobb megoldást találjak a problémára)?
👉 Ez hozzájárul ahhoz, hogy egyértelműbbé váljanak a lehetséges választások, változtatások.
⏬️⏬️⏬️⏬️
Új gondolkodásmód – a szoros cipő helyett
⛔ Régi narratíva:
„Ez a cipő szorít, de nincs más lehetőségem, így ezzel kell boldogulnom.”
✅ Új narratíva:
„Érdemes időt és energiát fektetni abba, hogy megtaláljam a számomra kényelmes, tartós és hozzám illő cipőt – mert a fájdalom nem egy állandó, kötelező állapot.”
Van választásom!
⏬️⏬️⏬️⏬️
Hogyan „cseréld le a cipőd”?
》Először is azonosítsd, ismerd fel a régi, kényelmetlen cipődet. (Milyen helyzetben vagy, ami már nem szolgál téged?)
》Tudd, hogy mindig van másik cipő. (Mindig van kiút, csak lehet, hogy eddig nem kerested elég tudatosan.)
》Próbálj ki más „cipőket” kis lépésekben. (Kísérletezz új hozzáállásokkal, gondolatokkal, viselkedésmintákkal.)
》Ha megtaláltad a megfelelő „cipőt”, ne nézz vissza a régire! (Ha már váltottál, ne rágódj azon, hogy mi lett volna, ha maradsz. Menj előre!)
Ha egy fizikai cipő feltöri a lábad, idővel biztosan lecseréled, mert tudod, hogy nem kell szükségtelen szenvedésben maradnod.
Ugyanez igaz az érzelmi és mentális fájdalmakra is: ne cipelj magaddal egy olyan „cipőt”, ami nem szolgál téged.
Ha már vérző sebeket hagy rajtad a cipőd, ne az legyen a megoldás, hogy vastagabb zoknit húzol, ( falakat építesz magad köré) hanem az, hogy lecseréled a cipőt!🙃😉
#fájdalom #változás #önismeret #tudatosság #ö #napitérnyitókérdésed